A kínálatban találkozhatunk például:

• 80 W/m²;

• 100 W/m²;

• 130 W/m²;

• 140 W/m²;

• 150 W/m²;

• 160 W/m²

teljesítményű rendszerekkel.

Elsőre logikusnak tűnhet:

„Minél rosszabb a ház, annál nagyobb W/m² kell.”

Van ebben igazság.

De a helyes választás ennél:

jóval összetettebb.

Három adat különösen fontos:

1. Mekkora a helyiség hővesztesége?

2. A teljes helyiségből ténylegesen hány m² fűthető?

3. Milyen burkolat és milyen padlófűtési rendszer készül?

Ha ezt a három dolgot tudjuk, már sokkal pontosabban eldönthető:

80, 100, 130, 150 vagy 160 W/m²

jelenti-e a megfelelő megoldást.

Rövid válasz: melyik W/m² mire való?

Nagyon általános kiindulási pontként:

Teljesítmény	Tipikus felhasználás
80 W/m²	komfortfűtés, kis hőigény, nagyon jól szigetelt helyiség, melegburkolat
100 W/m²	jól szigetelt lakótér, komfortfűtés, megfelelő méretezéssel főfűtés
130 W/m²	nagyobb teljesítményű melegburkolat alatti rendszer, főfűtés kisebb nettó fűthető felületnél
140 W/m²	hasonló felhasználási tartomány, egyes alu fűtőszőnyeg-rendszereknél
150 W/m²	hidegburkolat alatt általános nagyobb teljesítmény, fürdőszoba, főfűtés
160 W/m²	nagy teljesítmény kis fűthető felületen, elsősorban hidegburkolat és fürdőszobai alkalmazások

De:

ez csak kiindulási táblázat.

Nem lehet pusztán ebből eldönteni a megfelelő rendszert.

Mit jelent egyáltalán a 100 W/m²?

A:

100 W/m²

azt jelenti, hogy egy négyzetméter fűtött padlófelületre:

100 W névleges villamos fűtési teljesítményt

építünk be.

Ha például:

10 m²

100 W/m²-es fűtőszőnyeget telepítünk:

10 × 100 =

1000 W

a rendszer teljes beépített teljesítménye.

150 W/m²-nél:

10 × 150 =

1500 W.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a rendszer:

a nap 24 órájában folyamatosan 1500 W-ot fogyaszt.

A termosztát:

• bekapcsolja;

• kikapcsolja;

a fűtést a hőigénynek megfelelően.

A W/m² nem ugyanaz, mint a fogyasztás

Ez az egyik legfontosabb különbség.

W/m²

beépített teljesítmény.

kWh

elfogyasztott energia.

Tegyük fel, hogy ugyanabban a jól szigetelt szobában két elméleti rendszert vizsgálunk:

A rendszer

1000 W összteljesítmény.

B rendszer

1500 W összteljesítmény.

Ha a helyiség adott időszakban:

500 Wh hőt

veszít, ezt mindkét rendszernek pótolnia kell.

A nagyobb rendszer:

rövidebb ideig működhet.

A kisebb:

hosszabb ideig.

Ezért megfelelő termosztát, azonos hőmérséklet és azonos épület mellett a nagyobb névleges teljesítmény:

önmagában nem jelenti azt, hogy arányosan több energiát fogunk fogyasztani.

A tényleges fogyasztást elsősorban:

• az épület hővesztesége;

• a kívánt belső hőmérséklet;

• a külső időjárás;

• a szabályozás;

• a lefelé irányuló hőveszteség

határozza meg.

Akkor miért ne válasszunk mindenhová 160 W/m²-t?

Jogos kérdés.

Ha a nagyobb teljesítmény nem jelent automatikusan nagyobb éves fogyasztást, miért nem rakunk:

mindenhová a legerősebb fűtőszőnyegből?

Mert a maximális fajlagos teljesítményt korlátozhatja:

• a burkolat;

• a fűtési rendszer típusa;

• a padló megengedett felületi hőmérséklete;

• a gyártói előírás;

• a komfort.

Különösen:

fa, laminált és más melegburkolatok

esetében nem cél a túl magas felületi hőmérséklet.

Egy jól szigetelt hálószobába pedig nem feltétlenül szükséges akkora teljesítményt beépíteni, amelyet a helyiség gyakorlatilag soha nem használ ki.

Először döntsük el: komfortfűtés vagy főfűtés?

Ez alapvetően meghatározza a választást.

Komfortfűtés

Van másik főfűtésünk:

• radiátor;

• fűtőpanel;

• klíma;

• hőszivattyú.

Az elektromos padlófűtés feladata elsősorban:

kellemes padlóhőmérséklet biztosítása.

Ilyenkor nem szükséges feltétlenül:

a helyiség teljes hőveszteségét

padlóból fedezni.

Ezért sok esetben kisebb:

80–100 W/m²

teljesítmény is megfelelő lehet.

Főfűtésnél teljesen másképpen számolunk

Ha az elektromos padlófűtés:

az egyetlen fűtés,

akkor a beépített teljesítménynek fedeznie kell:

a helyiség számított hőveszteségét.

Nem elég azt mondani:

„Ez egy jól szigetelt ház, tegyünk bele 100 W/m²-t.”

Először meg kell tudni:

hány watt hőre van szüksége a szobának a méretezési hidegben.

Nem a teljes szoba alapterületével számolunk

Ez talán a leggyakoribb padlófűtés-méretezési hiba.

Van egy:

20 m²-es szobánk.

Nem biztos, hogy:

20 m² fűtőszőnyeget

tudunk elhelyezni.

Le kell vonni például:

• beépített gardróbot;

• padlóig zárt bútort;

• konyhaszekrényt;

• konyhaszigetet;

• fix berendezéseket;

• egyéb nem fűthető területeket.

Lehet, hogy a:

20 m²-ből

valójában csak:

14 m² fűthető.

Főfűtésnél:

a 14 m² számít.

Egyszerű főfűtési számítás

Tegyük fel:

helyiség:

20 m²

nettó fűthető padló:

14 m²

számított hőveszteség:

1700 W.

Nézzük meg a különböző rendszereket.

100 W/m²

14 × 100 =

1400 W

Ez kisebb, mint a:

1700 W hőveszteség.

Tehát:

önálló főfűtésként nem elegendő.

130 W/m²

14 × 130 =

1820 W.

Ez már meghaladja a:

1700 W

hőveszteséget.

Papíron tehát:

alkalmas lehet.

150 W/m²

14 × 150 =

2100 W.

Ez már megfelelő:

teljesítménytartalékot

is adhat.

Ezért ugyanabban a helyiségben:

100 W/m² kevés lehet, 150 W/m² pedig megfelelő.

Nem azért, mert a 100 W/m²:

„rosszabb padlófűtés”.

Hanem mert:

túl kevés watt férne el a rendelkezésre álló padlófelületen.

Mennyi teljesítménytartalék legyen?

Nem szeretnénk úgy méretezni, hogy:

a beépített teljesítmény pontosan egyenlő legyen a számított hőveszteséggel.

Bizonyos gyártói méretezési útmutatók főfűtésnél:

a számított hőveszteség körülbelül 1,1–1,3-szorosának megfelelő beépített teljesítményt

javasolnak.

Ez tartalékot biztosíthat:

• különösen hideg időre;

• felfűtésre;

• kisebb számítási bizonytalanságokra.

De nem azt jelenti:

hogy minden helyiséget 30%-kal túl kell méretezni.

A konkrét rendszer, burkolat és épület dönti el a helyes értéket.

80 W/m² – mikor elegendő?

A:

80 W/m²

a kisebb fajlagos teljesítményű elektromos padlófűtések közé tartozik.

Különösen:

melegburkolat alatti alu fűtőszőnyegeknél

találkozhatunk vele.

Jó választás lehet:

• komfortfűtéshez;

• emeleti helyiségben;

• nagyon jól szigetelt épületben;

• kis hőveszteségnél;

• olyan szobában, ahol más főfűtés is működik.

80 W/m² komfortfűtéshez

Tipikus helyzet:

van egy:

laminált padlós hálószoba.

A ház főfűtése:

• klíma;

• gáz;

• más rendszer.

A cél csak:

ne legyen hideg a padló.

Ilyenkor nincs szükség arra, hogy a padló:

a helyiség teljes fűtési teljesítményét

biztosítsa.

80 W/m²:

teljesen megfelelő lehet.

80 W/m² lehet főfűtés is?

Igen, de csak kis hőigénynél.

Tegyük fel:

nettó fűthető padló:

15 m²

80 W/m²:

15 × 80 =

1200 W.

Ha a helyiség számított hővesztesége csak:

700–900 W,

akkor ez bőven elegendő lehet.

Ha viszont:

1600 W

a hőveszteség:

nem lesz elegendő.

Tehát nincs olyan szabály, hogy:

„80 W/m² csak komfortfűtés.”

A számítás dönt.

80 W/m² és laminált padló

Melegburkolatnál azért is gyakori a kisebb teljesítmény, mert:

a burkolat megengedett maximális felületi hőmérsékletét is figyelembe kell venni.

Laminált és más faalapú burkolatoknál sok gyártó:

kb. 27 °C körüli

maximális felületi hőmérsékletet ad meg.

Ez azonban:

burkolatspecifikus érték.

Mindig a konkrét padló gyártói adatlapja dönt.

100 W/m² – az egyik legsokoldalúbb teljesítmény

A:

100 W/m²

nagyon sok elektromos padlófűtési rendszerben megtalálható.

Létezik például:

• hidegburkolat alatti fűtőszőnyeg;

• melegburkolat alatti alu fűtőszőnyeg

ebben a teljesítményosztályban.

Ezért a 100 W/m²:

jó általános kiindulópont.

Mikor jó a 100 W/m²?

Például:

• jól szigetelt új épületben;

• lakószobában;

• nagy nettó fűthető padlóarány esetén;

• komfortfűtéshez;

• kisebb hőigényű főfűtéshez.

Jól szigetelt épületben főfűtésre is:

teljesen elegendő lehet.

100 W/m² főfűtési példa

Szoba:

15 m²

nettó fűthető:

13 m²

100 W/m² mellett:

13 × 100 =

1300 W.

Ha a helyiség hővesztesége:

900 W,

akkor rendelkezésre áll:

400 W névleges tartalék.

Ebben az esetben nincs műszaki ok arra, hogy:

automatikusan 150 W/m²-re váltsunk.

Mikor kevés a 100 W/m²?

Például ugyanabban a 15 m²-es szobában:

nettó fűthető terület:

8 m²

100 W/m²:

8 × 100 =

800 W.

Ha a hőveszteség:

1200 W,

a rendszer:

nem képes főfűtésként fedezni az igényt.

Itt már:

• nagyobb W/m²;

• több fűthető padló;

• kisebb hőveszteség;

• vagy kiegészítő fűtés

szükséges.

130 W/m² – amikor több teljesítmény kell melegburkolat alatt

A:

130 W/m²

elsősorban az alumínium fűtőszőnyegeknél érdekes teljesítmény.

A Padlófűtésüzlet jelenlegi kínálatában például:

80, 100 és 130 W/m²-es

alu rendszerek is megtalálhatók.

A 130 W/m² akkor lehet különösen hasznos, ha:

• főfűtést szeretnénk;

• kisebb a fűthető padlófelület;

• földszinti helyiségről van szó;

• nagyobb a hőveszteség;

• gyorsabb felfűtési tartalékot szeretnénk.

130 W/m² nem azt jelenti, hogy a laminált padló forró lesz

A padló tényleges hőmérsékletét:

a termosztát és a padlószenzor szabályozza.

Ha például a burkolat gyártója:

27 °C-os maximális felületi hőmérsékletet

enged meg:

a termosztát padlólimitjét ehhez kell igazítani.

A nagyobb:

130 W/m²

nem azt jelenti, hogy:

„mindig 130 wattot kell folyamatosan leadnia a padlónak”.

Hanem:

ekkora maximális névleges teljesítmény áll rendelkezésre.

130 vagy 140 W/m²?

A különböző gyártók nem mindig ugyanazt a névleges teljesítménylépcsőt használják.

Egyik rendszer lehet:

130 W/m²,

másik:

140 W/m².

Gyakorlati rendszertervezési szempontból ezek:

hasonló nagyobb teljesítményű alu fűtési kategóriába

eshetnek.

Nem azért választunk 140-et 130 helyett, mert:

„10 watt miatt sokkal jobb”.

A döntő továbbra is:

• burkolat;

• teljes hőigény;

• nettó fűthető felület;

• gyártói korlátok.

150 W/m² – miért ilyen gyakori hidegburkolat alatt?

A:

150 W/m²

az egyik leggyakoribb teljesítmény:

• kerámialap;

• járólap;

• gres;

• kőburkolat

alatti vékony elektromos fűtőszőnyegeknél.

Ennek jó oka van.

A hidegburkolat:

nagyon jól vezeti a hőt.

A vékony fűtőszőnyeg:

• közel kerül a padló felszínéhez;

• gyorsabban képes reagálni;

• viszonylag nagy teljesítményt képes kis területen biztosítani.

150 W/m² csak rosszul szigetelt házba való?

Nem.

Ez fontos.

Fürdőszobában például egy kiválóan szigetelt új házban is:

150 W/m² lehet a helyes választás.

Miért?

Mert kevés a fűthető padló.

Fürdőszobai példa

Fürdőszoba teljes alapterülete:

8 m².

De ebből:

• kád;

• zuhany;

• WC;

• szekrény

miatt csak:

4 m²

fűthető.

100 W/m²-nél:

4 × 100 =

400 W.

150 W/m²-nél:

4 × 150 =

600 W.

160 W/m²-nél:

4 × 160 =

640 W.

A fürdőszoba ráadásul gyakran:

• magasabb kívánt hőmérsékletű;

• kis padlófelületű.

Ezért:

nem azért kell 150–160 W/m², mert „rossz a ház”.

Hanem mert:

kis felületre kell elegendő teljesítményt koncentrálni.

Ez az egyik legfontosabb padlófűtési felismerés

A szükséges fajlagos teljesítményt nemcsak:

a ház hőszigetelése

határozza meg.

Hanem:

a fűthető padló aránya is.

Egy 20 m²-es nappaliban 18 m² szabad padlóval:

100 W/m² = 1800 W.

Egy 20 m²-es erősen bebútorozott helyiségben csak 10 m² szabad padlóval:

100 W/m² = 1000 W.

Ugyanakkora helyiség.

Teljesen más rendelkezésre álló fűtési teljesítmény.

160 W/m² – mikor indokolt?

A:

160 W/m²

magasabb fajlagos teljesítményű beltéri fűtőszőnyegek egyik gyakori értéke.

Különösen alkalmazható lehet:

• fürdőszobában;

• kisebb nettó fűthető felületnél;

• gyorsabb komfortfelfűtésnél;

• hidegburkolat alatt;

• olyan rendszerben, amelynek gyártója ezt engedélyezi.

De:

160 W/m² nem univerzális „jobb fűtés”.

160 W/m² hálószobába?

Ha a helyiség:

• jól szigetelt;

• nagy fűthető padlófelületű;

• kis hőveszteségű,

akkor valószínűleg:

nincs szükség ekkora fajlagos teljesítményre.

Különösen melegburkolat alatt:

nem szabad automatikusan hidegburkolati teljesítményeket alkalmazni.

Mindig a konkrét rendszer megengedett teljesítményét kell használni.

160 W/m² fürdőszobába?

Itt már sokkal logikusabb lehet.

Például:

nettó fűthető terület:

3,5 m²

160 W/m²:

3,5 × 160 =

560 W.

100 W/m² mellett ugyanez:

350 W.

A különbség:

210 W.

Egy kis fürdőszobánál ez már jelentős lehet.

80 vagy 100 W/m² laminált padló alá?

Ha komfortfűtés a cél:

80 W/m²

sok esetben megfelelő.

Ha:

• főfűtés;

• nagyobb hőveszteség;

• földszint;

• kisebb fűthető felület

a helyzet:

100 W/m²

lehet célszerűbb.

Ha még nagyobb teljesítményre van szükség, és az adott rendszer/burkolat ezt engedi:

130–140 W/m²

is szóba jöhet.

A választást azonban:

számoljuk ki.

100 vagy 150 W/m² csempe alá?

Ez talán a leggyakoribb kérdés.

100 W/m²

jó lehet:

• korszerű épületbe;

• komfortfűtésre;

• nagy fűthető padlóarány mellett;

• kis hőveszteségű főfűtésre.

150 W/m²

előnyös lehet:

• fürdőszobában;

• nagyobb hőigénynél;

• kisebb fűthető padlófelületnél;

• főfűtésnél;

• gyorsabb felfűtési igénynél.

Nem igaz tehát:

„100 W/m² komfort, 150 W/m² főfűtés.”

Mindkettő:

lehet komfort- és főfűtés is.

A méretezés dönti el.

150 W/m² gyorsabban melegszik fel, mint a 100 W/m²?

Azonos:

• rétegrend;

• kiindulási hőmérséklet;

• burkolat;

• fűtött terület

mellett:

általában igen.

Egységnyi idő alatt több hőteljesítmény áll rendelkezésre.

De a padló reakcióidejét ugyanilyen erősen meghatározza:

• milyen mélyen van a fűtőkábel;

• mekkora az esztrich tömege;

• milyen a hőszigetelés;

• milyen burkolat van felette.

Egy:

100 W/m²-es közvetlenül csempe alatti vékony szőnyeg

bizonyos esetben gyorsabbnak érződhet, mint:

150 W/m²-es kábel több centiméter betonban.

Ezért:

a W/m² csak az egyik tényező.

Vastag betonba másképp választunk, mint közvetlenül csempe alá

Fűtőkábeles rendszerben a kívánt:

W/m²

a kábel:

• folyóméterenkénti teljesítményéből;

• fektetési távolságából

adódik.

Például ugyanaz a fűtőkábel:

sűrűbben fektetve

nagyobb W/m²-t,

ritkábban fektetve

kisebb W/m²-t

adhat.

De a gyártó által megadott:

• minimális kábeltávolságot;

• maximális W/m²-t;

• minimális beágyazási mélységet

mindig be kell tartani.

Miért nem rakhatjuk tetszőlegesen sűrűre a fűtőkábelt?

Mert túl kis kábeltávolságnál:

• túl magas helyi hőmérséklet;

• egyenetlen hőterhelés

alakulhat ki.

Túl nagy kábeltávolságnál pedig:

csíkos hőérzet

jöhet létre.

A padló egyik része melegebb, a kábelek közötti terület pedig hidegebb lehet.

Ezért fűtőkábeles rendszerben:

a W/m² és a kábeltávolság együtt tervezendő.

A hőszigetelés miatt válasszunk nagyobb W/m²-t?

Ha rossz a padló alatti hőszigetelés, könnyű arra gondolni:

„Akkor rakjunk bele 160 W/m²-t, és megoldottuk.”

Ez nem feltétlenül jó stratégia.

A nagyobb fűtési teljesítmény:

nem javítja meg a rossz hőszigetelést.

Ha jelentős hő távozik:

lefelé,

a nagyobb rendszerből is több energia veszhet el lefelé.

Ezért felújításnál sokszor értékesebb:

előbb javítani a lefelé irányuló hőszigetelést,

és utána kiválasztani a megfelelő fűtési teljesítményt.

100 W/m² + jó hőszigetelés vagy 150 W/m² hőszigetelés nélkül?

Ez nem teljesen korrekt „vagy-vagy” kérdés.

De általánosságban:

a jó hőszigetelés a teljes rendszer működését javítja.

Kevesebb hő indul lefelé.

Gyorsabb lehet:

• a felület melegedése;

• a szoba felfűtése.

Ezért nem tekintjük a magasabb W/m²-t:

a hőszigetelés helyettesítőjének.

A burkolat határozza meg, mekkora teljesítmény használható

Nagyon fontos:

nem ugyanazt a fűtőszőnyeget használjuk minden burkolathoz.

Kerámia és kő

jó hővezető;

gyakori:

100–150 W/m²,

egyes rendszereknél:

160 W/m².

Laminált padló

nagyobb hőellenállás;

gyakori alu rendszerek:

80–100–130/140 W/m².

Fa / parketta

hőmérséklet- és nedvességérzékenyebb;

a burkolatgyártó előírása kiemelten fontos.

Vinyl

rendszerspecifikus;

nem szabad automatikusan ugyanazt a száraz alu rendszert alkalmazni minden vinyl burkolat alatt.

Nem csak a W/m²-t, a maximális padlóhőmérsékletet is nézzük

A termosztát padlószenzora:

kulcsszerepet játszik.

Különösen:

• laminált;

• parketta;

• fa;

• vinyl

esetében.

A padlófűtés rendelkezhet például:

130 W/m² beépített teljesítménnyel,

de a termosztát:

a burkolat megengedett hőmérsékleténél lekapcsolja.

Így a nagyobb W/m²:

teljesítménytartalék,

nem folyamatos maximális hőterhelés.

A nagyobb W/m² mindig gyorsabb?

Általában nagyobb teljesítményt jelent.

De:

nem minden esetben jelent látványosan gyorsabb padlóreakciót.

Ha van:

6 cm beton,

először azt kell átmelegíteni.

Ha a fűtőszőnyeg közvetlenül a csempe alatt van:

sokkal kisebb tömeget fűtünk.

Ezért a gyorsaságot:

• W/m²;

• fűtőkábel mélysége;

• rétegrend;

• padló tömege;

• burkolat

együtt határozza meg.

A nagyobb W/m² többet fogyaszt óránként?

Bekapcsolt állapotban igen.

10 m²-en:

100 W/m²

1000 W.

Egy óra folyamatos működés:

1 kWh.

150 W/m²

1500 W.

Egy óra folyamatos működés:

1,5 kWh.

Ez egyszerű fizika.

De ebből nem következik, hogy:

egy teljes fűtési szezonban 50%-kal többet fog fogyasztani.

A 1500 W-os rendszer:

rövidebb idő alatt

képes ugyanannyi hőt bevinni.

Ezért éves fogyasztást:

nem a névleges W/m² alapján számolunk.

Egy egyszerű példa a termosztát működésére

A helyiségnek adott órában:

600 Wh hőre

van szüksége.

Ideális, leegyszerűsített esetben:

1000 W-os rendszer

kb. 36 percet működik.

1500 W-os rendszer

kb. 24 percet működik.

Mindkettő:

kb. 0,6 kWh energiát

ad a helyiségnek.

A valós rendszer természetesen ennél összetettebb.

De jól mutatja:

watt és kilowattóra nem ugyanaz.

Nagyobb teljesítménnyel mégis nőhet a fogyasztás?

Igen, ha másképpen használjuk.

Például ha a nagyobb rendszer miatt:

• magasabb padlóhőmérsékletet állítunk;

• magasabb szobahőmérsékletet tartunk;

• több órán át fűtünk;

• nagyobb lefelé irányuló hőveszteséget engedünk,

akkor természetesen:

nőhet a fogyasztás.

Tehát nem azt állítjuk:

„mindegy, hány W/m² van beépítve”.

Hanem:

azonos komfort és hőigény mellett a névleges teljesítmény önmagában nem határozza meg az éves energiafogyasztást.

Főfűtésnél hogyan válasszuk ki a W/m²-t?

A helyes sorrend:

1. Számítsuk ki a helyiség hőveszteségét

Például:

1450 W.

2. Határozzuk meg a nettó fűthető padlófelületet

Például:

11 m².

3. Osszuk el

1450 / 11 =

132 W/m².

Ez azt jelenti:

100 W/m² kevés lenne.

130 W/m²:

11 × 130 =

1430 W,

ami gyakorlatilag csak a számított hőveszteséget közelíti.

150 W/m²:

11 × 150 =

1650 W,

ami már megfelelőbb tartalékot adhat.

Ez egy valódi:

műszaki teljesítményválasztás.

Komfortfűtésnél egyszerűbb a helyzet

Ha például radiátor fűti a szobát, és csak azt szeretnénk, hogy:

kellemes legyen a járólap,

nem szükséges a teljes:

1450 W hőveszteséget

a padlófűtésből fedezni.

Ebben az esetben akár:

100 W/m²

is tökéletes lehet.

Ezért ugyanahhoz a szobához:

más W/m² kellhet komfortfűtésként és főfűtésként.

Mi van, ha kiszámolva 118 W/m² kellene?

Nem kell pontosan:

118 W/m²-es

fűtőszőnyeget keresni.

A termékek:

névleges teljesítménylépcsőkben

készülnek.

Ilyenkor:

• 100 W/m² lehet kevés;

• 130 W/m² megfelelő lehet;

a rendszer és burkolat függvényében.

A termosztát:

nem hagyja folyamatosan maximális teljesítményen működni a fűtést,

ha nincs rá szükség.

Ezért ésszerű teljesítménytartalék:

nem probléma.

És ha 165 W/m² kellene a számítás szerint?

Ha a választott burkolat és rendszer maximálisan:

150 vagy 160 W/m²

beépítését engedi, akkor nem az a megoldás, hogy:

még sűrűbbre rakjuk a kábelt a gyártói előírás ellenére.

Ilyenkor meg kell vizsgálni:

• növelhető-e a fűthető padlófelület;

• csökkenthető-e a hőveszteség;

• használható-e más rendszer;

• szükséges-e kiegészítő fűtés.

A burkolat és a rendszer biztonsági határait:

nem írhatja felül a hőveszteség-számítás.

Mikor nem alkalmas önmagában a padlófűtés főfűtésre?

Például:

helyiség hővesztesége:

2500 W

nettó fűthető terület:

10 m²

maximálisan használható:

150 W/m²

10 × 150 =

1500 W.

Hiányzik:

1000 W.

Ebben az esetben az elektromos padlófűtés:

önmagában nem elegendő főfűtés.

Lehet viszont:

• kiváló komfortfűtés;

• vagy más fűtéssel kombinált rendszer.

Fürdőszobánál ezért különösen fontos a nettó fűthető felület

Egy:

7 m²-es fürdőszobában

lehet csak:

3 m²

szabad padló.

Ha 150 W/m²-es szőnyeget használunk:

3 × 150 =

450 W.

Hiába mondjuk:

„150 W/m² erős”.

Ha a fürdőszoba hővesztesége:

800 W,

a padlófűtés önmagában:

nem lesz elegendő.

Ilyenkor jól jöhet:

• elektromos törölközőszárító;

• fali fűtőpanel;

• más kiegészítő fűtés.

A legmagasabb W/m² tehát semmire nem garancia

Lehet:

160 W/m²-es rendszerünk,

amely túl kis területre kerül és:

nem tudja befűteni a helyiséget.

És lehet:

80 W/m²-es rendszerünk,

amely egy nagyon jól szigetelt épületben:

bőséges főfűtést biztosít.

Ezért:

a W/m²-t mindig a helyiség teljes hőigényével együtt értelmezzük.

Melyik teljesítményt választanánk új, jól szigetelt házban?

Sok korszerű épületben:

80–100 W/m²

is elegendő lehet.

Különösen akkor, ha:

• alacsony a hőveszteség;

• nagy a szabad padlófelület;

• megfelelő a padló alatti hőszigetelés.

De nem mondanánk minden új házra automatikusan:

100 W/m².

Egy:

• hatalmas üvegfelületű;

• sarokhelyiség;

• kis fűthető padlóarányú

szoba nagyobb fajlagos teljesítményt igényelhet.

Melyik teljesítményt választanánk régi házban?

Itt gyakrabban kerül elő:

130–160 W/m².

De megint:

ez nem jelenti azt, hogy minden régi házba 150 W/m² kell.

Egy felújított:

• új ablakos;

• szigetelt;

• jó födémszigetelésű

50 éves ház hőigénye lehet:

kisebb,

mint egy rosszul megtervezett újabb épületé.

Az építés éve helyett:

hőveszteséget nézünk.

Földszint vagy emelet?

Egy közbenső emeleti helyiség alatt lehet:

fűtött lakás.

Egy földszinti szoba alatt:

• hideg pince;

• talaj;

• garázs

lehet.

Ez jelentősen befolyásolhatja:

a padló és az egész szoba hőveszteségét.

Ezért földszinten gyakrabban lehet indokolt:

nagyobb fajlagos teljesítmény és jobb alsó hőszigetelés.

Padlófűtés a pince fölött

Itt különösen fontos:

lefelé szigetelni.

Ha a födém alatt:

hideg pince

van, és kevés a hőszigetelés:

a fűtés egy része:

lefelé is távozik.

Ezt nem jó stratégia kizárólag:

nagyobb W/m²-rel ellensúlyozni.

Ha lehet:

javítsuk a hőszigetelést.

Mekkora teljesítmény kell fürdőszobába?

Gyakori választás:

150–160 W/m²

hidegburkolat alatt.

Ennek oka:

• magasabb kívánt komfort;

• gyorsabb reakció;

• kisebb nettó fűthető felület.

De ha a fürdőszobában:

• csak komfortfűtés kell;

• van erős törölközőszárító;

• nagyon jó a hőszigetelés;

akkor más teljesítmény is megfelelő lehet.

Mekkora teljesítmény kell hálószobába?

Általában kisebb a hőmérsékletigény, mint fürdőszobában.

Jó hőszigetelés és melegburkolat mellett:

80–100 W/m²

gyakran reális.

Főfűtésnél azonban:

ismét számolni kell.

Mekkora teljesítmény kell nappaliba?

A nappali esetén:

• nagy üvegfelületek;

• teraszajtó;

• külső falak;

• nagy alapterület

jelentősen befolyásolhatják a hőigényt.

Ugyanakkor általában:

nagyobb szabad padlófelület

áll rendelkezésre.

Ezért sok korszerű nappaliban:

100 W/m²

is elegendő lehet.

Másik épületben:

130–150 W/m²

indokolt.

Konyhában nem a szoba teljes m²-e számít

Egy:

20 m²-es konyha-étkezőben

lehet:

• 5 m² konyhabútor;

• 2 m² konyhasziget.

Így csak:

13 m²

fűthető.

Ha főfűtést szeretnénk:

a 13 m²-rel számolunk.

Ez kapcsolódik a külön:

„Padlófűtés és bútorok, szőnyegek”

cikkünkhöz.

Gyerekszobában melyiket válasszuk?

Ha laminált padló alatt:

alu fűtőszőnyeg

készül:

80–100 W/m²

jó komfortfűtési kiindulópont lehet.

Ha ez lesz a főfűtés:

a hőveszteség függvényében:

100–130 W/m²

is indokolt lehet.

A padló maximális hőmérsékletét:

padlószenzorral korlátozzuk.

Mi történik, ha később szőnyeget teszünk a padlóra?

A vastag szőnyeg:

növeli a padló fölötti hőellenállást.

Ez:

• csökkentheti a helyiségbe jutó hőt;

• emelheti a szőnyeg alatti padlóhőmérsékletet.

Ezért nem jó logika:

„Rakjunk nagyobb W/m²-t, aztán mindent letakarhatunk.”

A megfelelő:

szabad hőleadó felület

ugyanolyan fontos, mint a névleges teljesítmény.

80–160 W/m² összehasonlítás egy táblázatban

W/m²	Tipikus rendszer	Gyakori felhasználás	Főfűtés?
80	alu fűtőszőnyeg	komfort, nagyon jó hőszigetelés	kis hőigénynél igen
100	alu vagy hagyományos fűtőszőnyeg	általános lakótér, komfort	megfelelő méretezéssel igen
130	alu fűtőszőnyeg	nagyobb teljesítmény melegburkolat alatt	gyakran igen
140	egyes alu rendszerek	hasonló a 130 W/m² kategóriához	megfelelő méretezéssel igen
150	csempe alatti fűtőszőnyeg	főfűtés, fürdőszoba, kisebb szabad felület	igen
160	egyes hidegburkolati szőnyegek	fürdő, nagy teljesítmény kis felületen	igen, ha a teljes W elegendő

Ez:

iránymutatás.

Nem helyettesíti:

a hőveszteség alapján történő méretezést.

A legfontosabb képlet

Főfűtésnél:

nettó fűthető padlófelület × W/m² = beépített teljesítmény

Ezt hasonlítjuk össze:

a helyiség számított hőveszteségével.

Például:

nettó fűthető felület:

12 m²

választott rendszer:

150 W/m²

12 × 150 =

1800 W.

Ha a helyiség hővesztesége:

1250 W,

jó helyzet.

Ha:

2200 W,

nem elegendő.

És a teljes házat is ellenőrizni kell

Tegyük fel, hogy hat helyiségbe kerül elektromos padlófűtés.

Összes beépített teljesítmény:

9 kW.

Ez már:

villamos hálózati méretezési kérdés is.

Vizsgálni kell:

• rendelkezésre álló amper;

• fázisok;

• körök;

• termosztátok kapcsolási teljesítménye;

• szükség esetén kontaktorok.

A megfelelő W/m² tehát csak:

a hőtechnikai méretezés egyik része.

16 A-es termosztát mennyi padlófűtést tud kapcsolni?

Elméletileg:

230 V × 16 A ≈

3680 W.

A konkrét termosztát:

• megengedett terhelése;

• gyártói előírása;

• bekötési kialakítása

azonban mindig elsődleges.

Nagyobb zónánál szükség lehet:

kontaktorra vagy több fűtőkörre.

Erről külön cikkben is érdemes részletesen beszélni.

Hogyan válasszunk tehát?

80 W/m²

ha elsősorban:

komfortot

szeretnénk, vagy nagyon kicsi a hőigény.

100 W/m²

ha:

jól szigetelt lakótérbe általános rendszert

keresünk.

130–140 W/m²

ha:

melegburkolat alatt több teljesítményre

van szükség és az adott rendszer ezt engedi.

150 W/m²

ha:

hidegburkolat alatt nagyobb teljesítmény, főfűtés vagy fürdőszobai alkalmazás szükséges.

160 W/m²

ha:

kis fűthető felületen kell nagyobb teljesítményt biztosítani, és a választott rendszer/burkolat erre alkalmas.

De a végső válasz:

mindig számítás.

Ne abból induljunk ki, hogy „minél több watt, annál jobb”

A túl kevés teljesítmény:

probléma.

A rendszer a leghidegebb napokon:

• folyamatosan működik;

• mégsem éri el a kívánt hőmérsékletet.

A megfelelő teljesítménytartalék:

jó.

A szükségtelenül nagy teljesítmény viszont:

• nem ad automatikusan alacsonyabb fogyasztást;

• nem helyettesíti a hőszigetelést;

• burkolati korlátba ütközhet.

Ezért:

nem a legnagyobb W/m²-t keressük.

Hanem:

a megfelelő W/m²-t.

Padlófűtésüzlet – milyen adat kell a méretezéshez?

Ha elektromos padlófűtéshez kér ajánlatot, különösen hasznos, ha rendelkezésre áll:

• helyiség teljes alapterülete;

• alaprajz;

• fix bútorok helye;

• nettó fűthető padlófelület;

• falazat;

• hőszigetelés;

• födém;

• nyílászárók;

• belmagasság;

• tervezett burkolat;

• komfort- vagy főfűtési cél;

• főfűtésnél számított hőveszteség, ha rendelkezésre áll.

Ezekből már eldönthető:

nemcsak az, hogy hány W/m² kell.

Hanem az is:

• milyen padlófűtési technológia;

• mekkora szőnyeg;

• hány fűtőkör;

• milyen termosztát

a megfelelő.

A Pelle és Pelle Kft. elektromos padlófűtései 2011 óta

A Pelle és Pelle Kft. 2011 óta foglalkozik elektromos fűtési rendszerekkel.

A Padlófűtésüzlet kínálatában ezért nem egyetlen:

„univerzális 150 W/m²-es padlófűtést”

találunk.

Különböző feladathoz különböző rendszerek állnak rendelkezésre:

• 80 W/m² alu fűtőszőnyeg;

• 100 W/m² alu és hidegburkolati fűtőszőnyeg;

• 130–140 W/m² alu fűtőszőnyeg;

• 150 W/m² hidegburkolati fűtőszőnyeg;

• 160 W/m² nagyobb teljesítményű hidegburkolati rendszerek;

• változó osztással telepíthető fűtőkábelek.

Ez lehetővé teszi, hogy:

ne a helyiséget igazítsuk a fűtőszőnyeghez.

Hanem:

a fűtési rendszert igazítsuk a helyiséghez.

Gyakran ismételt kérdések – hány W/m² elektromos padlófűtés kell?

Hány W/m² elektromos padlófűtés kell?

Általánosan 80–160 W/m² közötti beltéri rendszerekkel találkozhatunk. A megfelelő értéket a helyiség hővesztesége, a nettó fűthető padlófelület, a burkolat és az alapján kell kiválasztani, hogy komfort- vagy főfűtést szeretnénk.

Elég 80 W/m² padlófűtés?

Komfortfűtéshez és nagyon jól szigetelt, kis hőigényű helyiségben elegendő lehet. Főfűtésként csak akkor, ha a nettó fűthető területből rendelkezésre álló teljesítmény meghaladja a helyiség hőveszteségét.

Mire jó a 100 W/m² padlófűtés?

Jól szigetelt lakóhelyiségekben nagyon sokoldalú választás. Komfortfűtésre és megfelelő hőveszteség esetén főfűtésre is használható.

Mikor válasszak 130 W/m²-es padlófűtést?

Elsősorban melegburkolat alatti alu rendszereknél kerül elő, ha a 80–100 W/m²-nél nagyobb teljesítményre van szükség, például főfűtés vagy kisebb nettó fűthető felület miatt.

Mi a különbség a 130 és 140 W/m² között?

Ezek különböző gyártók névleges teljesítménylépcsői lehetnek. A 10 W/m² különbségnél fontosabb a teljes rendelkezésre álló teljesítmény, a burkolat és a rendszer gyártói előírása.

Mire jó a 150 W/m²-es fűtőszőnyeg?

Gyakori hidegburkolat alatt, főfűtésre, fürdőszobában vagy olyan helyiségben, ahol kisebb a ténylegesen fűthető padlófelület.

Mikor kell 160 W/m²?

Nagyobb fajlagos teljesítményre lehet szükség például fürdőszobában vagy kis nettó fűthető padlófelület mellett. Csak olyan burkolattal és rendszerben alkalmazható, amely erre engedélyezett.

150 W/m² többet fogyaszt, mint 100 W/m²?

Bekapcsolt állapotban egy azonos méretű 150 W/m²-es rendszer nagyobb pillanatnyi teljesítményt vesz fel. Az éves energiafogyasztást azonban elsősorban a helyiség hővesztesége, a kívánt hőmérséklet és a szabályozás határozza meg; a nagyobb rendszer rövidebb ideig működhet.

Melyik fűt fel gyorsabban: 100 vagy 150 W/m²?

Azonos rétegrend és körülmények között a 150 W/m² nagyobb teljesítménye miatt gyorsabb lehet. A felfűtési időt azonban a padlószerkezet vastagsága, a hőszigetelés és a burkolat is erősen befolyásolja.

100 vagy 150 W/m² kell csempe alá?

Kis hőigénynél és nagy fűthető padlófelületnél 100 W/m² is elegendő lehet. Nagyobb hőigénynél, fürdőszobában vagy kisebb fűthető területnél gyakran 150 W/m² a célszerűbb.

Hány W/m² kell laminált padló alá?

Alu fűtőszőnyegeknél gyakori a 80, 100 és 130–140 W/m² teljesítmény. A konkrét értéket a hőigény és a laminált padló megengedett hőmérséklete alapján kell kiválasztani.

Hány W/m² kell fürdőszobába?

Hidegburkolat alatt gyakran 150–160 W/m² kerül elő, mert a fürdőszobában általában magasabb komfortot szeretnénk, miközben a kád, zuhany és szaniterek miatt kevés a nettó fűthető padlófelület.

Hány W/m² kell főfűtéshez?

Nincs univerzális érték. A nettó fűthető padlófelület és a választott W/m² szorzatának fedeznie kell a helyiség számított hőveszteségét, megfelelő teljesítménytartalékkal.

Hány W/m² kell csak komfortfűtéshez?

Sok esetben 80–100 W/m² elegendő lehet, mert ilyenkor nem a padlófűtés fedezi a helyiség teljes hőveszteségét.

Miért nem a szoba teljes alapterületével számolunk?

Mert fix, padlóig zárt bútorok és berendezések alatt általában nem telepítünk fűtőszőnyeget. A méretezéshez a ténylegesen fűthető nettó padlófelület számít.

Mi történik, ha túl kevés W/m²-t választok?

Főfűtésnél előfordulhat, hogy a rendszer folyamatos működés mellett sem tudja elérni a kívánt szobahőmérsékletet a leghidegebb napokon.

Mi történik, ha túl nagy teljesítményt választok?

A termosztát lekapcsolja a rendszert, amikor nincs további hőigény, de a burkolat és a rendszer maximális teljesítmény- és hőmérsékleti előírásait nem szabad túllépni. Indokolatlan túlméretezésre nincs szükség.

A nagyobb W/m² helyettesíti a hőszigetelést?

Nem. A nagyobb teljesítmény több hőt tud előállítani, de a rossz hőszigetelés miatt elvesző energiát nem szünteti meg. A megfelelő hőszigetelés a kisebb fogyasztás és a gyorsabb reakció szempontjából is fontos.

Hogyan számoljam ki, hogy elég-e a választott padlófűtés?

Szorozza meg a nettó fűthető padlófelületet a választott fajlagos teljesítménnyel. Az így kapott teljes wattértéket hasonlítsa össze a helyiség számított hőveszteségével.

Például 12 m² fűthető padló esetén mennyi teljesítményt kapok?

80 W/m²-nél 960 W, 100 W/m²-nél 1200 W, 130 W/m²-nél 1560 W, 150 W/m²-nél 1800 W, 160 W/m²-nél pedig 1920 W beépített teljesítményt.

Mi a legfontosabb szabály?

Ne azt kérdezzük elsőként, hogy:

„100 vagy 150 W/m²?”

Hanem ezt:

„Mekkora a helyiség hővesztesége, és hány m² padlót tudunk ténylegesen fűteni?”

Ha ezt a két adatot tudjuk, a megfelelő W/m² már többnyire egyszerűen meghatározható.